Menekülő

aggaszt, ami vagyok,

szívem össze-

és javításra szorul.

miért kell így lennie?

minden szép, és jó lehetne

kinek kell ezért tennie?

tudom, nehéz velem,

túlérzékenység, lobbanékonyság

mosolygás és gyötrelem.

dolgokat elengedni,

könnyűnek tűnik,

mégis falakba ütközöm.

falakba, szívem, elmém körül

huszon év alatt

gondos rács mögül.

kitekintek, menekülök

messze elkerülöm,

mert benézni félek.

sötét útvesztő a lelkemben,

Istenem, segíts kijutnom,

hiszen annyi minden van

amiért örülök, hogy élek.