Milyen szigorú cím. Nem, nem zárok be, no para. 😀
Sokat gondolkodtam, hogyan is legyen ennek az oldalnak a jövője. Őszintén megvallva, elkezdett zavarni, hogy az eredeti tematikát teljesen megbontva, kvázi személyes blogként kezdett üzemelni az oldal. Nem ezzel a céllal hoztam létre.
Azt persze egyáltalán nem bánom, hogy személyesebb irányban is kedvem van nyitni felétek, kedves, kitartó Olvasóim felé. Viszont úgy érzem, nincs ennek itt helye. Ezért hosszas gondolkodás után létrehoztam egy másik felületet a személyesebb vonalnak.
Először úgy gondoltam, hogy nem osztom itt meg a címét, csak megkeresek más bloggereket, akiknek felajánlom, hogyha érdekli, megírom az elérhetőséget. Aztán a minap úgy keltem fel, hogy ez baromság. Miért ne linkelném be ide? Miért kellene teljesen rejtve csinálnom ezt az egészet? Elvégre szeretném, ha azért valaki olvasná - lássuk be.
Úgyhogy, ha kíváncsiak vagytok időnként a személyesebb megnyilvánulásaimra, akkor az alábbi szócskára kattintva eléritek, és elmenthetitek magatoknak (amiért én nagyon hálás leszek): KLIKK!
Itt pedig marad a ritkásan jelentkező írásos tartalmam - mostanában kevésbé van ihletem, de ami késik, hiszem, hogy nem múlik. Köszönöm a türelmeteket!
*Nagy, megkönnyebbült sóhaj*
VálaszTörlésMár az első sor megnyugtatott, mert tényleg vészjósló ez a poszt cím :D
Mondjuk megértem, hogy miért választottad szét a dolgot, és néha én is elgondolkodom, hogy minek ömlesztek egy url-re mindent...
Egy biztos, benézek Buborék Kuckóba is :D
Köszönöm szépen, Abeth! Ez igazán sokat jelent nekem. :)
TörlésEgyébként ne agyalj rajta túl sokat, van, akinek működik - és látszólag neked működik. Én ezzel valahogy mindig befürödtem, akárhányszor próbálkoztam. :D